Az intelligens inga rejtélye

Egy inga intelligens jelei segítségével rálátás nyílik az univerzum ismeretlen titkaira, és arra is, miért kommunikatív az inga. - A világ új tudományos szelleme

A napenergia lejuttatásának legnagyszerűbb módszere – Az alkoholizmus hatékony gyógyítása

A napenergia lejuttatásának legnagyszerűbb módszere

 

A radarokhoz hasonló, egy félkörívű tükör forog, úgy hogy egy másik vízszintesen fekvő félkörívű tükörbe pontosan beleilleszkedik. Az alapanyaga az egésznek acéllemez, amely fullerénnel bevont minden oldalról, a felette levő réteg, a Nap felé eső felületén, pedig ezüst kloriddal, azaz tükörrel fedett. A szerkezet pontosan huszonnégy óra alatt tesz egy fordulatot. A fullerén, mágneses vonzása biztosítja, hogy a kisugárzott fotonoknak azt a nyalábját magán tartsa, amit legelőször befogott. A forgatással érhető el, hogy amikor nálunk a Nap lenyugszik, és sötét van, a Föld Nap sütötte oldaláról is odavonzza ugyanazt a fénynyalábot, mert a fullerén mágneses ereje soha nem engedi el.

A kisugárzott fotonok, vagyis a plazma tükörre csapódása olyan erővel történik, hogy újra szerkezetet vesz fel, és a környező szabad elektronokat, amelyek temérdek mennyiségben találhatók a légkörben, láncszerűen, és minden oldalról magához vonzza, úgy, hogy a fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeivel létesítenek kapcsolatot és fordítva. A fotonok a kisugárzásuk által, megnövekedett energia mennyiségüket, láncreakciószerűen átadják az elektronoknak.

Egy két méterszer két méteres tükör használata esetén 1000 V feszültséget nyerhetünk, egy öt méteressel, már három ezret. Az elektronokat fullerénnel bevont acélhenger áramtárolóba kell vezetni, és innét már fullerénezett vezetékekbe lehet engedni. Egy két méterszer két méteres acélhenger az ezer voltot eredményező feszültség tárolására elegendő. A feszültség növekedésével az acélhengeres tároló paraméterei is növekedni fognak.

Az összes leírt energianyerési módszerek közül ez a legolcsóbb, a jelenleg alkalmazottaknál legalább tizenötször olcsóbb.

Nem értem a jelenlegi ország vezetőit, hogy miért késlelkednek, hiszen már a szakadék szélén billegünk, egy pici lökés és már bele is zuhanunk. A blogban leírt technológiák viszont gyors felemelkedést biztosítanak. Tudom, hogy miniszterünk tud róla, de az ingát kézbe venni számára megoldhatatlannak tűnő feladatnak mutatkozik. Hogy miért is, az okok eldöntését Önökre bízom.

Pontos instrukciókért forduljanak az Univerzum Irányító Rendszeréhez!

 Az alkoholizmus hatékony gyógyítása

 A vérben feldúsult etilalkoholt könnyen alkotórészeire bonthatjuk, úgy hogy legalább két héten keresztül, naponta háromszor 2g dehidrogenáz enzimet szájon át adagolunk, és oxigén maszkot alkalmazunk napi négy órán át.

A dehidrogenáz enzim az etilalkoholból a hidrogéneket szabaddá teszi, és a bejuttatott oxigénnel víz molekulákat képez. A módszerrel felbontott etilalkohol szén atomjai erős mágnességük következtében szénlánccá egyesülnek, a vízzé nem kapcsolódott oxigénekkel, és hidrogénekkel glükózzá alakulnak. A víz kissé hígítja a vért, ezért a benne lévő glükóz hamarább felhasználódik, és újabb és újabb etilalkohol molekulák kerülnek bontás és átalakulás alá. A terápia végére már nem fog alkohol függőséget érezni a páciens, de a visszaesés könnyen bekövetkezhet, ha nem változtat a szokásain.

 A mágneses erőfonalak és a bolygók - A Mars

A Napból kiinduló mágneses erőfonalak hosszának növekedésével, csökken a bolygók tömege és sűrűsége. Minél messzebb helyezkedik el egy bolygó a Naptól annál kisebb sűrűséggel rendelkezik, így a tömege is kisebb lesz. Az erőfonalak hossza határozza meg a bolygó keringési útvonalát, tengely körüli forgásának sebességét. Azonos hosszúságú erőfonal azonos energia szinteket határoz meg, ezért, ha azonos távolságra helyezkedik el más – más naprendszerekben keringő bolygó, az, azonos energia szinten működik, tehát minden fizikai és kémiai tulajdonságban megegyezőségeket képvisel. Ezért van, az, ha alkotnánk egy másik Földet, egy távolabbi naprendszerben, és a kvark mintákkal ellátott gluon gömböt, pontosan arra az energia szintű pályára helyeznénk, amin a Föld van, pontosan ugyanolyan másik Földet hoznánk létre, mint az eredeti. A tengely ferdesége is megegyező lesz, mert ezen a pályán a Föld dőlés szöge meghatározott. A Hold nincs hatással a tengelyferdeségre, tehát minden bolygó pálya magában hordozza a keringési síkot és a dőlés szöget is.

Szomszédos bolygónk a Mars, a felszíne nyolcada, tömege negyede a földinek. Jóval alacsonyabb energia szintű pályán kering, a mágneses vonzás a molekulák között gyenge, ezért a felszíne poros, homokos, porózus.

A vasmagjában a vas atomok egymással laza kapcsolatban állnak, ezért a szerkezete poros, és határozatlan formájú, negyede a földinek. A gyenge mágneses összetartó erő miatt, a bolygó képződés alkalmával, a vas atomok együttes jobbra pörgésüket nagyon gyenge energia szinten végezték, és a ráépülő következő anyagrétegződés még ennél is kisebb sűrűséggel ment végbe. Következményeként, nem jött létre foton kisugárzásokat produkáló súrlódás, amely, leszakíthatta, és energiával tölthette volna fel az elektronokat. Így nem következett be soha sem az elektronok energia szint növekedése, amelyek a fotonok kisugárzását eredményezhette volna, ezért soha nem volt magmája, és így a mágneses erővonalak létrejöttét nem indukálhatta. A mágneses erőpajzs hiánya meggátolt mindenfajta élet lehetőségének kifejlődését. Ezen az energia szinten, a vastól sűrűbb elemek hiányoznak, csak az ettől kevésbé sűrűk vannak jelen.

Mivel a felszíni sűrűsége laza állományú, ezért a termoszférában, az ultraibolya sugarak hatására keletkező oxigén és hidrogén, a felszínre érve egyesül vízzé, és a hideg miatt, azonnal megfagy és a felszíni réteg alá bukik. A kiszáradt folyómedreknek vélt csatornák, a felszíni alakzatok hajlataiban, a jég alábukásának zónái. Ahogy a jég keletkezik, rögtön le is süllyed, fokozatosan egymásra préselődve, egyre növelve a belső rész gömb alakú jégtömbjének kiterjedését, és a Mars bolygó méretét. A jég egyre jobban sajtolja össze a poros belső részeket, egyre nagyobb üregeket váj ki, ezért az a rész, ahol a jég áthalad, egyre barlangosabbá válik. A barlangok felett a felszín állandóan beszakadozik, a külső rész először hepehupássá válik. Ahol a folyamat már nagyon előre haladt, a terület egyenletesen mélyebbre kerül, a tudomány tengerek névvel illette ezeket. Ha kívülről haladunk a Mars felszíni részétől befelé, akkor kétszázmillió km poros marsi kéreg rész határol körül, ötven millió kilométer átmérőjű jéggömböt, amelynek nagysága folytonosan növekszik.

A nagy kialudt vulkánok, mint pl. az Olympus Mons, valójában a többirányú nagy marsi szelek által összehordott a felszínből származó porok óriási kupacai, amelyek egymás tetejére fagytak. Az Arc, amelyet civilizált lények alkotásainak tartanak, szintén szelek által egymásra halmozott és azonnal összefagyott porok keverékei. A szemet, az orrt, a szájat szintén az erősebb szelek vájták ki a hátságból.

A Marsnak soha nem volt vastag légköre, mivel a poros felszínből a Nap kisugárzott fotonjai, vagyis a plazma, nem tudott ehhez elegendő elektront leszakítani, energiával feltölteni. Az energia feltöltés – átadás folyamata olyan kis intenzitással megy végbe, hogy csak a feszíni részeken keletkeznek nagyon kis mértékben atomok, mint a széndioxid, nitrogén argon és minimális oxigén. Ezek azonban rögtön megfagynak, ezért borítja a sarkokat szénsav hó. A termoszférában keletkező oxigén és hidrogén sem a fotonok kisugárzása által generált, hanem a Napból érkező ultraibolya sugárzásoktól Ezért a Mars légköre instabil, mert hiányzik a légkörképződés során felépülő mágnes fonalas, és mágneses erővonalas megerősítés. A Napból kiinduló, a bolygó összecsomósodását okozó erőfonalon kívül más mágneses összetartó erővel nem rendelkezik, ezért a megtelepedésre is teljesen alkalmatlan.

A távoli jövő feladata a Mars megsemmisítése, amely akkorra már könnyen megoldhatóvá válik, mert a Föld élettartamát meghosszabbíthatjuk még tíz millió évvel. A jég megsemmisítése után a poros rész eltávozik az űrbe, és további problémát nem okoz.

A kéreglemez ütközések katasztrófájának lezajlása után, kétmillió év elteltével, újra birtokba vehető az emberi élet első megtelepedését biztosító Föld.

A részecskék kölcsönhatásai

 

A gyenge kölcsönhatásról az Univerzum Irányító Rendszere útmutatása alapján

A részecskefizikában mostanáig négy kölcsönhatást különítettek el, helytelenül, és túlbonyolították a kölcsönhatásokban lejátszódó jelenségeket, olyan részecskét keltettek életre, amely nem is létezik. Vegyük szemügyre azt a tudásanyagot, amelyekre napjainkban alapoznak. A részecskék zavarában, pedig szükségessé vált a beazonosításuk.

„A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike. Ez okozza a radioaktív bomlások közül a béta-bomlást: a szabad neutron bomlását, valamint egyes atomokban a proton illetve neutron bomlását. Az összes leptonra és kvarkra hat. Ez az egyedüli kölcsönhatás, amelyben a neutrínó részt vesz (eltekintve a részecskefizikában elhanyagolható gravitációtól). Közvetítő részecskéi a W- és Z - bozonok.”

A neutronoknak nincs szabad bomlása, mivel a neutronként elkülönített részecskék valójában nagyobb kiterjedésű semleges felületek a protonok között. A protonok tulajdonképpen a fotonokon lévő mágnesesen rögzült gluonok együttese. A hasadó anyagok esetében a fotonokra egyforma energia szinten lévő gluonok vonzódnak, ezért a proton, vagyis a gluon rétegeződések között mágneses taszítás lép fel, és a gluonok között rések keletkeznek. Ezek a rések semleges közegként viselkednek, ezért semleges részecskeként különíti el a tudomány.

A W- és Z – bozonok, a robbantáshoz befektetett energiamennyiség hatására, a környező fotonok fúziója során jönnek létre, amelyek tulajdonképpen deutériumok, ezeknek egy – egy fotonja kisugárzik, az ebből felszabaduló energia hatására egy- egy pedig fuzionál és protonok keletkeznek. A nagy energiájú protonok olyan erővel ütköznek egymásba a robbanás során, hogy forgásirányuk megváltozik, balra pergővé , vagyis pozitronokká válnak. A leptonok szintén a robbanás után keletkeznek, gluonjaikat elvesztett kvark mintázattal rendelkező fotonok, vagyis a fotonból kvarkmintázattal kiszakadt darabkák. A neutrínók nem mások, mint a fúzió során a protonokból kiszakadt kvark darabkák, vagyis elektronok.

Azért hasadnak könnyen az atomok, mert a protonjaik közötti hézagok az atomoknak labilis szerkezetet adnak, könnyebben szétesnek, mint a szorosan egymásra vonzódott atomok esetében.

Erős kölcsönhatás

A legújabb tudomány tükrében, erős kölcsönhatással rendelkezik minden atom, a hasadó anyagokat leszámítva, mivel itt az egymásra vonzódó protonok, illetve gluonok mindig sorrendben egy energia szinttel alacsonyabban kerülnek egymás felé, ezért közöttük semleges rés nem keletkezik, szorosan egymás tetejére simulnak, stabil mágneses kapcsolat létesül közöttük. A mágnesesség közvetítői, illetve hordozói a gluonok, amelyeknek mindegyike más – más energia szinten jött létre, és az energia szintjükben rejlő különbségekkel újra és újra rendezetten, mindig az egy fokkal alacsonyabb szintekhez való vonzódásos törekvéseikkel megtalálják a nekik megfelelő egyetlen egy helyet, mindaddig, amíg az eredeti impulzusaikat végleg el nem veszítik. Ha a fekete lyukakban szerzett többlet energiáikat elvesztik, újra a kiindulási fázisaikba kerülnek, vagyis fotonokká alakulnak, majd ismételten bekerülve, ugyanarra az energia szintre kerülve kezdhetik az energia szintjeikkel kódolt univerzális alkotó folyamataikat. Az energia szintekben lévő különbségeket a nagy rezonáns robbanás során nyerik.

A mai tudomány ezeken kívül még az elektromágneses és gravitációs kölcsönhatásokkal is számol, de mint kiderült a fent említett kétféle kölcsönhatással mindent meg lehet magyarázni. Az elektromágneses kölcsönhatást az erős kölcsönhatás magába foglalja, nincs értelme egy külön kategóriának.

A megnövekedett energia szintű elektronokat a vezető anyagának gluonja az első vele érintkező elektron nem gluonos részét magához vonzza, és egyre beljebb húzza. A sorban következők összekapcsolódnak, úgy, hogy az elektron nem gluonos része rávonzódik a másik elektron gluonos részére, és a folyamat során elektron láncolatot hoz létre. Az elektronok megnövekedett energiája pedig a láncot egyre beljebb tolja. A behúzás és tolás az energia szintnek megfelelő gyorsasággal zajlik, a vezető keresztmetszetének növelésével nagyobb energia szinten több elektronlánc halad nagy gyorsasággal, egymással is vonzásos kapcsolatot teremtve, minden oldalról rávonzódnak a gluonos részek a nem gluonos részekre és fordítva. A fogyasztókban, a célnak megfelelően, a fotonoknak átadott energia hatására történő kisugárzást, vagy világításra, melegítésre, vagy mechanikai energiaalakításra használják. A korábbi részekben, már bőven részletezett újfajta, korlátlan energia nyerési módszereket az élet minden területén szükséges bevezetni, mégpedig sürgősen.

A gravitációs kölcsönhatás fikció, ideje túllépni rajta, zavart kelt, érthetetlen, hogy miért ragaszkodnak még mindig hozzá, a gluonok felfedezése alkalmával, már el kellett volna engedni.

A Van der Waals erő a molekulák közötti gyengébb kapcsolatot létrehozó erő, amely nem más, mint a molekulák mágnes fonalakkal egymáshoz történő kapcsolódása. A molekulák sűrűségét, a molekulákat felépítő kvarkok energia szintjei határozzák meg. A nagyobb energia szinten lévő kvarkok, a mágnes fonalakkal erősebben húzzák egymáshoz a molekulákat, ezért sokaságuk tömör állapotig sűrűsödik, pl. mágnes vasérc, a gyenge energia szinten lévő kvarkok lazább kapcsolatot eredményeznek, pl. por, homok. A mágnes fonalak a Napból való kilépés után fotonok és gluonok egymáshoz vonzódásából keletkeznek, az anyagfelhő sűrűség szerinti elkülönülése nélküle lehetetlen lenne.

Azért jöttek létre a mágnes fonalak, mert a fúziók alkalmával, a protonokból nem csak elektronok szakadtak ki, hanem a protonok széleiről, szabálytalan alakú síkidomok is leváltak, és mivel mindegyik egyforma energia szinten keletkezett, egymáshoz nem vonzódtak, felgyülemlettek, mindaddig, amíg az energia szintjeiknek megfelelő vonzásos felületet nem találtak. Amikor a fekete lyukból nagyon sok kvantum érkezik a Napba, sok belőlük nem fuzionál, hanem fotonokra esik szét. Pontosan olyan energia szintet képviselnek, hogy vonzásos kapcsolatot létesíthetnek a fotonokkal. Ilyen módon, egy foton egy gluonnal, majd a gluon a fotonnal láncolatot hoz létre. A fotonok keletkezése állandó, mivel a csökkentett működés és a fokozott naptevékenység állandóan váltakozik, és valamennyi foton még csökkentett módban is keletkezik.

A Napban keletkezett atomok protonjai, mivel ezek gluonok, a mágnes fonalak fotonjainak felületére minden irányból rátapadnak, és a mágnes fonalak fotonjai és gluonjai is egymással kapcsolatba lépnek, a fotonok a gluonokkal, a gluonok a fotonokkal hatalmas mágnes fonál hálózatot képezve.

A mágnes fonalakba először a legnagyobb energia szinten keletkezett atomok protonjai vonzódnak, ezek a legnagyobb sűrűséget képviselő atomok, a vasmag atomjai, majd az egyre kisebb energia szinten keletkező atomok protonjai tapadnak meg. A legkisebb sűrűségen létrejöttek a Föld felszínén foglalnak helyet, mint a por, homok, talaj.

Ide kell még sorolni a korábbiakban már részletezett, a talajból kiinduló mágnes fonalakat, amelyek a légkör képződését indították el, és tartják meg, és a vasmag és a köpeny forgása által, foton kisugárzásokkal gerjesztett, dinamóhatáson alapuló mágneses erővonalakat.

Ilyenkor a súrlódás következtében elektronok szakadoznak le pályáikról, és azokkal a fotonokkal lépnek mágneses vonzásos kapcsolatba, amelyek nem sugározódnak ki. A fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeivel, és a fotonok gluonos részei az elektronok nem gluonos részeivel létesítenek mágneses vonzáson alapuló kapcsolatot, láncokat alkotva, és ezek minden irányú kapcsolata hozza létre a mágneses erővonalakat. A forgás következtében ellipszis alakban meghajlanak, egymáshoz csapódásuk következtében, mágnesesen össze is ragadnak, a gluonos részek a nem gluonosokkal, és fordítva.

A mágneses erővonalakba a többi hálózat is mágnesesen beletapad, a fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeihez, a gluonok az elektronok nem gluonos részeivel vonzásos kapcsolatot létesítenek, és a bolygók, napok jobb irányú forgását követi. Mivel az egész Univerzum összes égi teste jobb irányú forgást végez, a mágnes hálózat is jobb irányba együtt forog az egész Univerzummal. A hálózat fonja körül az összes gömböt, és tarja pályáikon. Az Univerzum egész terét behálózza a mágneses szövedék, a tudomány a tér szövetének hiszi. A mágnes hálózat felveszi az égitestek formáját, a görbületeket követi, ezért tévesen görbült téridőnek írják le. Ha egy új naprendszer születik, a már behálózott szövedékbe is beletapadnak az atomok, amikor elpusztulnak, a görbületek kiegyenesednek, úgy viselkedik a mágnes hálózat, mintha nagyon rugalmas gumiszálakból volna.

A naprendszerek pusztulása során fellépő lökéshullám az egész Univerzum minden építő elemére hatást gyakorol, elsodorja a planétákat a megszokott pályáikról, ilyenkor a mágnes hálózat kinyúlik. A kinyúlásos szakasz tíz millió évig tart, és az eredetire való összehúzódásos szakasz, szintén tíz millió évet vesz igénybe. A kinyúlásos periódust azonosítják az Univerzum tágulásával. A zsugorodás akkor következik be, amikor a legrégebben keletkezett, legszélső helyeket elfoglaló galaxisok, nekiütődnek a gömbüreget határoló dimenziófalnak. Ezekre a naprendszerekre nézve, katasztrofális folyamatok zajlanak a megnyúlásos szakaszban. Az ütközés váltja ki, a mágnes hálózat eredeti hosszúságúvá való zsugorodásos folyamatát. Az ütközésben részt vevő galaxisok teljes pusztulása is végbe mehet. A mi galaxisunk középen helyezkedik el, ezért nem vagyunk még a veszélyzónában. Azok a fejlett civilizációk, akiket ilyen veszély fenyeget, az Univerzum Irányító Rendszere segítségével, már rég megalkották a veszélytelen zónákban bolygóiknak a másolatait.

A mágneses erőfonalak és erővonalak tartják egybe a Naprendszert, és kapcsolják hozzá más naprendszerekhez. A galaxisok naprendszereit egymáshoz, a galaxisokat minden galaxissal összefogja, a nagy rendszerek egymással is mágneses fonalakkal és erővonalakkal alkotnak mágnes hálózatot, minden Univerzum alkotó szerveződést egy hatalmas mágnes hálózat tart egybe, úgy, hogy mindegyik mindegyikkel mágneses vonzásos kapcsolatban áll, és a mágnes hálózat tartja fenn a mágneses egyensúlyi állapotot. Ha valamelyik részben változás következik be, az hat mindegyik alkotó részre, és az egyensúlyt úgy tarja fenn, hogy az erővonalak és fonalak vagy megnyúlnak, vagy rövidülnek. Ha valamelyik tag elsodródik, a mágneses hálózat kinyúlik, az egyensúly akkor áll helyre, ha visszanyeri eredeti hosszát az erőfonalak és vonalak, ezért visszarántódik, amíg az eredeti méretét el nem éri.

Ha elpusztul egy naprendszer, a mágneses hálózata a legközelebbi naprendszerhez, bolygókhoz vonzódik és erősíti a már itt működő mágnes szövedék hálózatát. Ezzel megint csak mágneses egyensúlyba kerül az Univerzum összes alkotó eleme.

A galaxis ütközések alkalmával, a bolygók a rezonancia során fotonokra hullnak, amelyeket a fekete lyukak bekebeleznek, mágnes hálózataik más galaxisok bolygóival lépnek kapcsolatba. Az elsodródott, de még impulzussal rendelkező bolygók más naprendszerek energia szintjeiknek megfelelő pályákra állnak, magukkal vonzva mágneses hálózatukat. A napok elvesztik kapcsolatukat bolygóikkal, mivel leáll a fúzió, nem termelődnek atomok, vörös óriássá, majd fehér törpecsillaggá, szupernóvává roskadnak, fotonjaik pedig gamma sugárzással távoznak. A mágnes hálózatok pedig ismételten mágneses egyensúlyba jutnak.

 Az atomok egymással lekötetlen mágnes szálaikkal létesítenek kapcsolatot, ahány lekötetlen mágnes szállal rendelkezik egy atom, annyit tud lekötni, ezért ugyanannyi lekötetlen mágnes szálú atomhoz fog vonzódni, és molekulát alkotni.

A naprendszerek születésével a folyamat részeként, összhangban, új mágnes hálózatok képződnek, amelyek fokozatosan fejlődnek és csatlakoznak az univerzális hálózatba, fenntartva az egyensúlyt.

A protonok kvarkjainak energia szintjei határozzák meg, hogy a protonok mágnes szálai melyik elektron pályáig nyúlnak ki. A legkisebb energia szintű protonok mágnes szálai az első elektron pályáig érnek el, egy lekötetlen mágnes szál ér el idáig, amely ugyanilyen energia szinten lévő egy mágnes szállal rendelkező atommal létesíthet kapcsolatot, ez egy gyenge molekuláris vonzást jelent, amely könnyen felbomlik. Ahogy emelkednek a proton kvarkok energia szintjei, annál messzebbre nyúlnak a mágnes szálak. Az első pályára egy, a másodikra hat, a harmadikra tizenkettő, a negyedikre tizennyolc, az ötödikre huszonnégy, a hatodikra harminc, a hetedikra harminchat, a nyolcadikra negyvenkettő. A nyolcadik elektron pálya a legstabilabb, mivel már negyvenkettő mágnes szál kapcsolódik negyvenkettő mágnes szálhoz. Mivel minden atom energia szintjében van egy parányi eltérés, ezért mindegyik csak a hozzá legközelebb eső, legminimálisabban eltérővel tud kapcsolatot létesíteni, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a molekulák képződése az atomok energia szintjei által kódolt, mert szigorúan csak azzal az egy atommal létesíthet kapcsolatot, ami a neki való, egy minimális energia szinttel tér el tőle.

A kémia reakciók végbemenésének feltételei, hogy a vonzásos kapcsolatok felbomoljanak. Ezek, úgy következnek be, hogy kb. két hónap elteltével a gyengébbik energia szinten üzemelő atom, még egy parányi energia szinttel lejjebb kerül, ezáltal a kapcsolat megszűnik, és a keresés kezdődik elölről, amíg megint csak rá nem lel az energia szintjéhez legminimálisabban közelebbire esőre, hogy újabb vonzásos kapcsolatba kezdjen. Az atomok addig folytatják kereső –vonzódó körforgásos párosodásaikat, amíg az összes variáción végig nem haladnak, és az összes fekete lyukban nyert impulzusaik kimerülnek.

Az impulzusvesztés után berezonálnak, elvesztik tömegüket, fotonokra hullnak, amelyek már csak a fekete lyukban, vagy villámlás, vagy mesterséges energia befektetés hatására, újra impulzushoz juthatnak, és fuzionálhatnak.

Az anyag keletkezések során másféle erők nem működnek, a többféle erővel való számolás a zűr - zavar egyik alapvető oka.

Sebesség és mágnesesség

A Föld Nap körüli keringési sebessége 30 km/s, tengely körüli forgását 465,11 m/s, azaz kb. 1675 km/h. sebességgel végzi. Könnyen belátható, hogy ilyen gyors mozgás mellett, a légkör abban a pillanatban elsodródna, amikor képződik, ha nem lenne, ami visszatartsa. A légkör atomjai, azonban vonzásos kapcsolatot létesítenek a mágnes fonalakkal, háromszoros megerősítéssel rendelkeznek. A légkör képződés során, öngerjesztéssel létrejövőkkel, a Napból a Földbe érkezőkkel, amelyek az atomokat lejuttatják, és a mágneses erővonalakkal, amelyek kétszáz méterenként húsz méteres szélességben fordulnak elő. A tripla megerősítés biztosítja a légkör stabilitását, a Föld ilyen nagy sebességen történő száguldása közben is.

Azért nem érezzük, ezt a sebességet, mert nincs a közelünkben egy méretes bolygó, amihez viszonyítani tudnánk. Ha lenne, akkor érzékelnénk, ugyanúgy, mint a testvérholdon lakók is, csak ők már megszokták.

Az időérzékeléssel ugyanez a helyzet, a térben végbemenő mozgások sorrendisége váltja ki az idő érzetet. A fénysebességen szintén lehet utazni, amíg nincs a közelben egy bolygó, amely mellett elsuhan az űrhajó, addig nincs semmi baj. Nem érzünk semmit, de mikor már viszonyítási alapunk lesz, szervezetünk nem fogja bírni a megterhelést, ezért azonnali eszméletvesztés következik be. Ha közeledő égitest tűnik fel, az űrhajó kameráját azonnal ki kapcsolni.

A Föld elhagyása, azért terheli meg a szervezetet, mert a légköri mágnesességet kell legyőzni, nem pedig a gravitációt. A nagy energia befektetés a légköri mágnesesség legyőzéséhez szükséges, ezt nevezik napjainkban nehézségi gyorsulásnak. A mágnességtől való elszakadás könnyen áthidalható, egy olyan űrhajóval, amely légmentes alagutat készít a légkörben. Az űrhajó részletezését egy korábbi rész már tartalmazza. Egy ilyen űrhajóval indulunk útra, a szervezetünket semmilyen megterhelés nem veszélyezteti, ügyelni kell azonban arra, hogy ne tudjuk a sebességünket semmihez sem viszonyítani.

A Föld direkt keringési iránya, vagyis nyugatról – keletre való mozgása helytelen, a pontos a részecskék spinjei által meghatározott, vagyis a kelet – nyugati irány a helyes.

Orbán Viktor és a kereszténység

Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott Orbán Viktor interjút 2011május 13.- n, ami engem teljesen elképesztett, mintha nem is a XXI századot írnánk, hanem valahol a középkor derekán járnánk.

Ami viszont még borzasztóbb, azt az Univerzum Irányító Rendszerétől tudom. Orbán Viktor miniszterelnöknek ezt a teljes blogot egy szakértő, jó érzésű ember, aki szintén felvette a kapcsolatot a Rendszerrel, elküldte, aki azóta is mélységesen titkolja a nagy közönség elől.

Felfogta, hogy mindez az igazságot tükrözi, de mint kiderült egy narcisztikus személyiség, aki a királyságát, már az igazi „Istenünktől” és félti. Állandóan a bűnök megtisztulásáról papol, a jobb emberré válásról igézik, boldoggá avatásra jár, és a kereszténység mögé rejtőzik, pontosan úgy viselkedik, mint aki a saját bűnei elől menekül.

Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.

Végül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni. Az Univerzum Irányító Rendszerével közösen úgy értelmeztük, ha nem lesz kereszténység neki nem lesz hová bújnia, és akkor nem lesz királysága, mivel már Magyarország nem elég, egész Európa kellene.

Az Univerzum Irányító Rendszerének válasza, hogy nem bújhat el, legyen férfi, és bűnbocsánatért az igazi Istenéhez imádkozzon, nem pedig egy olyan emberhez, akinek a legendája már túlélt kétezer évet, és gátolta az emberiség tudatának méltó fejlődését.

Bocsánatot kell kérnie azoktól a hozzátartozóktól, akiknek a valakijük a daganatos betegségük miatt már átkeltek, holott, ha idejében lép nagyon sokan itt maradhattak volna. A rák gyógyászatának megvalósítása nagyon gyors folyamat lehetne. És továbbá minden betegtől, amelyet a mostani orvostudomány még nem képes gyógyítani, mert az elodázással a szenvedéseiket meghosszabbította. Kérjen bocsánatot az egész Magyar társadalomtól, mert a gyors fejlődés, és a jobb élet megvalósítása helyett a népnyúzást választotta. A tudományokat pedig megfosztott a látványos haladástól.

Az Univerzum Irányító Rendszere a vétkektől csak egy nagyobb bűnt ismer a gyávaságot.

Ezért vegyen elő egy ingát és kérje a bűnbocsánatot, talán még bejuthat a másik világba, ha megtisztul a tudata.

Az Univerzum Irányító Rendszere számomra az igazi Istent jelenti, mert nagyon szeretne segíteni mindenkin, jobbá, szebbé és boldoggá tenni az életet, de vannak emberek akik, önző személyes érdekeiket az emberiség érdekei fölé helyezik.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 107
Tegnapi: 166
Heti: 273
Havi: 3 217
Össz.: 197 274

Látogatottság növelés
Oldal: A napenergia hasznosítása
Az intelligens inga rejtélye - © 2008 - 2017 - intelligensinga.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: mágneses inga kívánság - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »