A rendellenes bolygó mozgások igazi okai

Az emberi tudatra jellemző, hogy a logikus gondolkodásra törekszik, logika nélkül nem találnak egymás mellé az illeszkedő gondolati kódok. Tulajdonképpen az egymáshoz illeszkedő minták megtalálásának legrövidebb útját nevezhetjük logikus gondolkodásnak. A logikátlanság zűrzavart okoz a tudatban. A természetben mindenhol logika uralkodik, ha nem így lenne, mi sem tudnánk értelemszerűen gondolkodni.

Az Univerzum Irányító Rendszerével való kapcsolatom előtt, sok tudós világkeletkezésére vonatkozó elméletét ismertem meg, amelyek érthetetlenek voltak, az elemek egymásra épülését sehol nem tapasztaltam. Eseményhorizont, szingularitás, téridő - görbület, féreglyukak és számtalan olyan teória, amelyet nem érthet meg az, sem aki kitalálta, hiszen, mint kiderült nincs is ilyen. Minden értelmes ember alkotta dolog, egy logikai szálon levezethető, ezért az Univerzum keletkezésére vonatkozólag is, az egymásra épülő logikai összefüggéseknek kell érvényesülnie.

Pszichológiai tény, hogy az ember, ha saját maga nem rendelkezik kialakult véleménnyel, akkor a többség, vagy a szakértők véleményére alapoz. A legmagasabb intelligencia tudását adom át, a legtöbb ember, mégis egy emberi véleményként azonosítja, ezt a rendkívüli tudásanyagot. Sokan inkább hisznek az észvesztően logikátlan elméletekben, csak azért, mert híres ember alkotta, vagy azért, mert a többség is elfogadta.

Az Univerzum Irányító Rendszerének megjegyzése, hogy senkinek nem kell hinni, csak a saját józan eszébe bízzon mindenki, de abban kitartóan. Azt pedig végképp nem érti, hogy elutasítja anélkül, hogy kezébe venné az ingát. Ígéri, hogy senkit nem fog megenni!

Mivel nagyon sok elfogadhatatlan tudományos elmélet tényként jeleníthető meg a nagy tudósok tollából, amelyek tévútra terelik a világot, megint csak górcső alá kerül egy, amely a bolygók visszafelé pörgéséről szól.

Az Index tudomány rovatában található a következő cikk, szószerinti idézés következik.

„Sikerült megfejteniük amerikai kutatóknak, hogy miért kering rossz irányban más naprendszerek néhány bolygója a központi csillag körül.

Az első Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta ezernél több ilyen objektumot észleltek: többségük ugyanabban az irányban forog, mint a központi csillaga.

Akadnak azonban olyan exobolygók, amelyek ellenkező irányban forognak. Ezek az égitestek általában forró Jupitereknek nevezett gázóriások, nem Föld-szerű bolygók. Az ominózus égitestek nemcsak forgási irányukban különböznek a többi bolygótól, hanem abban is, hogy közel vannak a napjukhoz. A Jupiter 778 millió kilométerre van a Naptól, ötször nagyobb távolságra, mint a Föld.

Hogyan képes egy bolygó egyik irányban forogni, a másikban keringeni? Ez egyszerűen őrületes, megkérdőjelezi a bolygó- és csillagképződésre vonatkozó elképzeléseinket" - fogalmazott a kutatást irányító Frederic Rasio, az illinois-i Északnyugati Egyetem asztrofizikusa.

Sokáig azt feltételezték, hogy a nagy gázóriások csillagjuktól tisztes távolságban alakulnak ki, míg a Föld-szerű bolygók közelebb a napjukhoz.

Tanulmányukban az amerikai kutatók kiemelték, hogy ha a Jupiterhez hasonlatos gázóriás a bolygók sűrűjében lát napvilágot, az egyáltalán nem jelenti, hogy helyben is marad. Amikor egy planetáris rendszer egynél több bolygóból áll, a csillag mellett a bolygók mindegyike is gravitációs erővel bír. A bolygókra nemcsak a napjuk hat, hanem egymás gravitációja is, így előfordulhat, hogy a kölcsönhatások következtében társaik a csillag közelébe lökhetik a gázóriást, vagy akár arra is rábírhatják, hogy fordítsa meg keringési irányát. Ezt a folyamatot gravitációs perturbációnak (pályaháborgásnak) nevezik.

Didier Queloz svájci asztronómus, az exobolygó-kutatás úttörője, a tanulmánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy darabokra hullik a hagyományos felfogás, amely szerint a naprendszerek hasonlítanak egymásra. A miénk csupán egyike a lehetséges naprendszereknek, amelyeknek számtalan változata létezhet.”

És most jön, az a magyarázat, amelyet az Univerzum Irányító Rendszerétől szereztem:

A bolygók jobb spinnel rendelkező részecskékből álltak össze, amely, azt jelenti, hogy az Univerzum innenső oldalán keletről – nyugatra forognak, vagyis balról, jobbra. A központi napok is ugyanígy. A keringési pályákon is ezt az irányt követik.

Kétféleképpen jöhet létre ettől eltérő, rendellenes forgás, vagyis nyugatról –keleti irányba, első esetben, a bolygó, pl. a Vénusz leesik egy alacsonyabb energia szintű pályára, közben bukfencezik, ezáltal a saját perdületének iránya ellentétessé válik, tehát fordítottan fogja a tengely körüli forgását végezni, nyugatról –kelet felé.

A második esetet, a naprendszernek a galaxissal való együtt haladásában kell keresni. A galaxisokat a naprendszerek pusztulása közben fellépő lökéshullámok folyamatosan előrefelé hajtják az Univerzum gömbüregében. Amikor két naprendszer egymás fölé takarásba kerül a gömbhajlatokban, sok bolygó más naprendszer bolygójához kerülhet közelebb, és amikor a hajlatban az egyik naprendszer visszafordul, a másik viszont még az eredeti irányában halad, a visszafordult közel lévő bolygó mágneses erőterének a vonzás körébe kerülhet az eredeti irányba haladó bolygó, és annak mágneses erővonalai ellentétes irányba fogják forgatni a tengelye körül. Ha eltávolodik a bolygó, vagy ez a bolygó is visszafordul, újra keletről nyugatra fogja végezni tengely körüli forgását.

A fentiek alapján kérem Önöket, hogy döntsék el melyik a logikusabb, mert az, az igazi megoldás, Occam borotvája ez idáig mindenhol győzedelmeskedett, ez az eset sem lehet kivétel.

A Föld testvér bolygója a Mars még fel nem fedezett, illetve eltitkolt holdja

Az Univerzum Irányító Rendszerével való kapcsolatom során a meglepetések sorozata vált nyilvánossá. A meghökkentő dolgoknak azonban soha nincs vége, mert az újabb és újabb információk, ugyancsak nem hétköznapi dolgokról tanúskodnak.

A Mars egyik számunkra ez idáig, ismeretlen holdja itt kering a Földtől ötvenezer km távolságra, de csak az északi és déli sarkpontokról válik megpillanthatóvá. Innét függőlegesen felfelé az égre tekintve szabad szemmel is látható lenne, tiszta időben a Föld hasonmása, ami ugyan itt nem jellemző. Egy kisebb hordozható teleszkópból nézve bármilyen zord időjárás estén is a szemünk elé tárul. Helikopterből, vagy repülőgépből teleszkópozva könnyen felfedezhető.

A Föld északi sarkpontja felett és a déli sarkpontja alatt ötvenezer km távolságban hajlik vissza a megnyúlt, két ellipszisen haladó pályája. Két egyforma elliptikus pályát ír le, ahol a két ellipszis a Mars alatt ötvenezer km- re, azon ötvenezer km –t túlhaladva olvad újra egybe, a két ellipszis találkozási pontjában, az ellipszis hajlatában. Ettől kezdve a Mars körüli keringését folytatja, a kiindulási pontban visszaérve, újra az elliptikus pályájára tér, majd először a Föld déli sarka alatt fordul vissza, és a Marshoz érve, alatta újra megkerüli a bolygóját. A hold a bolygóját megkerülve, ismét elliptikus mozgásba kezd, de a Föld északi sarka felett kanyarodik vissza, és kerüli meg ismét saját planétáját. A tengelykörüli forgási ideje, egy nap, mint a Földé. Amíg a Föld 365 nap alatt kerüli meg a Napot, a még neve nincs Hold 36, 5 nap alatt. A Mars körüli pályáját 24 óra alatt bejárja, ezután a Föld körüli pályáját folytatja. Mivel sokkal gyorsabban kering, mint a Föld egy óra leforgása alatt behozza a lemaradását, utoléri a Földet, pontosan alatta, és felette fedésbe kerül, majd ismételten a Mars körül folytatja keringését. Ezért, ha valaki meg akarja figyelni pontosan délben, tegye azt, az északi sarkon, vagy éjféltől tízpercen keresztül a déli sarkon, mert csak ekkor megfigyelhető.

A Földdel takarásban kering a Nap körül, a műholdakkal készített felvételeket gyakran Földként azonosítják be, az űrtávcsöveket pedig csak a Sarkpontról lehet beirányozni felé, ezért hiába van közel és jól is szemlélhető, mégis rejtve marad előttünk.

De azért van itt valami, ami engem nagyon kihozott a sodromból. A NASA már másfél éve tudja, hogy létezik közeli szomszédságunkban a Marsnak ez a holdja, a Plutóra küldött űrszondáról érkező fényképek egyértelművé tették számukra, hogy ez egy másik planéta, csak teljesen megegyezik a Földdel.

A sarki fények létrejöttének igazi oka, pontosan a testvérbolygónkról, illetve holdunkról, a Földünkre érkező mágnes fonalak. A légkör atomjainak elektronjaihoz súrlódva, az elektronok energia szintje megnövekszik, a környező fotonok ezt átveszik, majd kisugározódnak. A hó és jégkristályokon megtörve színpompásan felfénylenek, gyönyörű látványt nyújtva.

Az előlünk titkolt hold tengere 20% - l nagyobb, mint a földi, hegyek, völgyek, síkságok tarkítják a felszínét. Folyókban, patakokban bővelkedik, növény – és állat állománya, ugyanazokkal a fajokkal népesíti be a természetet, mint ahogyan azt mi világunkban tapasztaljuk.

A kontinensek formája, és felépítése is ugyanolyan, mint nálunk, a 20 %- s méretbeli eltérést a magasabb energia szinten lévő pályája okozza. Ötvenezer km –el felettünk kering a Nap körül, ez egy magasabb energia szinttel rendelkező pályát jelent, emiatt lett a tengere 20 % - l méretesebb. A víz magasabb energia szinttel rendelkezik, mint a szárazföld, ezen a pályaszinten törvényszerű, hogy nagyobb a tenger, ugyanannál a Föld méretnél.

Fejlett intelligens emberek lakják, mert teljesen ugyanolyanok, mint mi, de száz évvel megelőztek minket a fejlődésben. Sokszor jártak már a Földön, de nem tudtak kapcsolatot teremteni velünk, mivel a gondolataikat nem tudták átadni nekünk. A Voynich kéziratot ők hagyták ránk emlékül. A kvantum, illetve helyesen, az atomos számítógép megalkotása ezért is lenne nagyon szükséges, hogy minél előbb felvehessük velük a kapcsolatot.

Már régóta birtokukban van a megfelelő tudás, ismerik az Univerzum titkait, ugyanis az Irányító Rendszert már ők régen felfedezték, és ezek után a gyors fejlődés útján haladtak.

Az atomos számítógép mielőbbi létrehozására lenne szükség, hogy segítő kezeik nyújtását elfogadhassuk. Nagyon jó, intelligens civilizált társadalmat alkotnak, már régóta szeretnének velünk érintkezésbe lépni, és a gyors előrehaladás útjára léptetni az emberi társadalmat.

A testvérként nevezhető intelligens civilizáció, már csak egy nyelvet használ, a közös nyelven történő kommunikáció a gyors fejlődés egyik mozgatórúgója. Hatmilliárdan élnek békességben, a szinte ugyanolyan bolygón, mint a mi Földünk, a tudatuk intelligenciája már rég kikukázta az összes erőszakot. Jó, segítő szándékkal közelednének, ismerik és alkalmazzák az összes környezetkímélő szupermodern technológiát. Nagyon szeretnének minket is bevezetni, a megvalósításokban manuálisan is részt venni. A NASA már másfél éve zárja el az embereket ezektől a rendkívül jó szándékú idegenektől.

A gyakorlatban már alkalmazták a bolygó megalkotási technikát, szeretnének eljönni, és a Föld másolatának mielőbbi megvalósításban részt venni. Az elkövetkezendő generációk számára a jövő életteréről, ma élő embereknek kell gondoskodni, és mivel egy bolygó megalkotása hosszadalmas időt igényel, az emberiség számára ez sürgősen megoldandó feladat.

A lemeztektonikából adódó katasztrófa veszélyezettséget felülmúlja, a Mars tízezer év múlva bekövetkező rezonanciája, amely a bolygó teljes pusztulását vonja maga után. Hatalmas erők fognak elszabadulni, amelyek az egész Naprendszer működését felborítja. A bolygók elsodródnak pályájukról, és a maradék impulzusaik erejéig száguldoznak az űrben, esetleg egy másik naprendszer mágnes fonalinak vonzáskörébe kerülnek, és impulzusaik erejéig pályákon haladnak, majd leesnek és berezonálnak.

Mindenképpen jól járunk a Föld ikertestvérén élőkkel való barátsággal, hiszen ők már bejárták azokat a rögös utakat, amelyeken mi még most haladunk, jó szándékkal szeretnének bennünket kivezetni abból a hatalmas kátyúból, amibe beleragadtunk, és kievickélni belőle saját erőből nem hiszem, hogy könnyen megoldható lenne.

Drukkolok, hogy mielőbb megvalósuljon nagyon sok ember ezer éves álma, és megint csak hatalmas köszönet az Univerzum Irányító Rendszerének, hogy ez a tudás most már nem csak néhány kiváltságos ember számára adatott meg, hanem a mai naptól mindenki számára nyilvános.

 A NASA, mint a tudományok diktátora

Az Origó online oldalán jelent meg egy cikk, arról, hogy műhold igazolta Einstein relativitáselméletét.

Sikerült kimutatni a NASA tudósainak, hogy bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására bekövetkezett torzulást a téridőben. A Gravity Probe-B űrszonda mérései alapján még mindig az általános relativitáselmélet írja le a legpontosabban a gravitáció viselkedését.

 Az Univerzum Irányító Rendszerének válasza erre, hogy jó lenne már a gravitációt elfelejteni, haladni a korral, és a nem létező gravitonok keresését, a valóságban mindenhol fellelhető gluonok keresésére cserélni. Vezető tudósaink nem értik, hogy mitől állnak az atomok egybe, hol ott a megoldás az orruk előtt lebeg. Mekkora baki kihagyni, a leglényegesebb Univerzum felépülését biztosító mágneses tulajdonságú gluonokat, amelyek nélkül semmi, de semmi nem indulhatott volna el.

 „Az egyik vizsgált jelenség az úgynevezett geodetikus effektus volt, amelynek keretében a Föld gravitációs tere miatt a téridőben torzulás lép fel. A másik hatás a téridő felcsavarása volt, amikor a Föld forgómozgása révén enyhén magával vonszolja a téridőt - hasonlóan ahhoz, ahogyan a mézben forgó kanál is enyhén megpörgeti az anyagot.”

A Földnek nincs gravitációs tere, de van nagyon sűrű mágnes fonal hálózata, mert a Föld belsejéből a felszín felé nyúlók, a Napból a Földbe szövődők, a légkörképződés közben létrejövők, egymással is vonzásos kapcsolatba lépnek, kb. 5cm – es rések vannak közöttük, amelyek nem szabályos rácsozatot mutatnak, hanem inkább kusza hálózatot alkotnak. A rések mérete sem pont öt cm, van ahol kisebb, van ahol tágabb a lyukazottság közöttük. Behálózzák a naprendszereket, a naprendszerek közötti részeket, a gaxisokat a nagy rendszereket folytonosságban, egyforma sűrűséggel. A mágnes fonalak térbeli hálózata adja a „tér szövetét” A teret az idővel nem lehet egybemosni, mivel a tér, mértani, az idő pedig érzékelési fogalom. A tér is az idő is önállóan van jelen, az igaz, hogy az idő a térben múlik, de a tér változása nem befolyásolja az idő múlását.

A mágnes fonál hálózat, vagyis a tér szövete, információ hordozóként is funkcionál, mivel a térben helyet foglaló bolygók és csillagok változásai hatást fejtenek ki, a mágneses hálózatra. Ha pl. valamelyik bolygó elsodródik, a mágnes fonalak szövedéke kinyúlik, és ha messzebbre távolodik, mint a „gumi kötél” visszarántja. Ha a bolygó elpusztult, a mágnes fonalai távolabbi naprendszerek mágneses hálózataiba kapcsolódnak.

Lyuk a semmiben – A Szaturnusz gyűrűi

Miért lett egy lyuk a semmiben?

 

A semmi egy nagyon öreg dimenzió nélküli leheletnyi vékonyka fal volt, amellyel időtlen idők óta nem történt semmi. Ha egyetlen parányitól is kisebb plazmapontot valahogy szét tudnánk nyújtani a végtelenségig, akkor kaphatnánk egy dimenziófalat.

A semmi az idő múlásával elöregedett, feszültség keletkezett benne, amitől elkezdett tágulni, addig, amíg a mértani középpontjában egy rés keletkezett, egy lyuk, amely a két végénél beroskadt, a roskadás következményeként két impulzust, ellentétes irányban útjára indított. A két impulzus vízszintesen indult egymással szemben, számtalan dimenziófalat áttörve, kirajzolt egy hatalmas vízszintes kört, és szembehaladásuk összeütközésének következményeként keletkezett még plusz két impulzus. A négy impulzus egymással szemben haladt ismét, és ennek energia összmennyisége elegendő volt a kör kiszabásához is. Amikor sok ilyen kör kinyíródott egymás után átlósan és vízszintesen, az alatta lévő dimenziófalak összerogytak, a közben felszabadult impulzusok hatására, a kiszabott köralak egy háromnegyed körnek megfelelő elforgatásos lendítésen ment keresztül. A tér, ezért lett háromdimenziós, a negyedik negyedbe a dimenziófalak bennmaradtak, amelyekből egy minden idő pillanatban kiesik, megteremtve a háromdimenziós film létrejöttének egyik feltételét.

Hogy miért is volt a semmi, ami azért valami, nem érdemes rajta gondolkodni, mert az abszolút semmi nem létezik, mert az is va

A Szaturnusz gyűrűinek kialakulása

A galaxis ütközések után, nagyon sok bolygó, kis bolygó kőzetdarabok kirepülnek a világűrbe elhagyva megszokott keringési pályájukat. Impulzussal rendelkeznek, ezért a térben cél nélkül bolyongnak, amíg valamelyik normálisan működő bolygó rendszerhez érkeznek.. Ha olyan helyre tévednek, ahol az energia szintjeiktől egy fokkal magasabb az energia szint, bevonzódnak és pályákra állnak. Az energia szintjük teljes csökkenéséig a bolygó vonzáskörébe maradnak, majd szétrezonálnak, a teljes tömegvesztés után súly és tömeg nélküli anyaggá válva egy fekete lyukban újrahasznosíthatóvá alakulnak.

A Szaturnusz kőzetgyűrűinek pályái, olyan energia szinten helyezkednek el, ami éppen megfelelő a kőzet, por, és jégdarabok pályán maradása szempontjából. A Szaturnusztól pontosan olyan távolságra helyezkedik el az összes kőzet féleség, ahol a mágnesességüknek a szintjei kiegyenlítődnek a Szaturnusz mágnességének szintjével.

A gravitáció törvényei szerint nem állhatnának a pályákra, mert a Szaturnusznak abban a pillanatban, amikor a közelébe érkezik egy hozzá képest, jóval kisebb tömegű kőzet stb, az, azonnal becsapódna a Szaturnuszba.

Ezzel ellentétben az energia szintek szerinti rendeződés, vagyis a mágnességben mutatkozó szintbeli eltérések, az egyetlen egy fajta megoldás, ami ezt lehetővé teszi.

A gondolatokat létrehozó elektron minták kombinatorikája

 

A hálózatba került információs elektron minták egymással a nagy rezonáns robbanás során kapott alakzatuk szerint kapcsolódnak, az egymásnak megfelelő illeszthetőségük szerint. A rendelkezésre álló információs minták rendezett csoportba való összekapcsolódását egy gondolati minta indítja meg, amelynek energia szintje, az azonos energia szinten lévőket illeszthetőségüknek megfelelően az eredeti gluonos foton félgömböcskének arra a helyére vonzza, ahonnét a rezonáns robbanás során kiszakadt. Azért félgömböcske, mert, csak a fél oldalán gluonos, az elektron egy parányi gluonos foton részecske, amely ebből szakadt ki, vagyis tömeget a fél gömbnek megfelelő felület nyert. A másik félgömbrész nem nyert tömeget, de kvark mintázat szerint hasadt ez is, foton kvarkok alkotják.

A gondolkodási folyamat ezért teljesen automatikus, az elektron minták önállóan kombinálódnak, minél több információval rendelkezik valaki, a mintákból annál nagyobb részét állítja össze a félgömbnek. Ha a teljes félgömb hiánytalanul kirakódik, az összes információ birtokolásának stádiuma lép fel.

Ezért van az, hogy egy téma kifejtése nagyon gyorsan történik, beszélgetések alkalmával érezhető a legjobban, „dől belőlünk a szó” anélkül, hogy gondolkodnunk kellene.

Az emberi információ terjedése a hangsebességén történik, a kvantum számítógép az információ áramoltatását a fénysebességen valósítja meg. A kvantum számítógép lehetővé teszi a legmagasabb intelligenciával való hangos beszélgetést is. Az elektron minták olyan erővel ütköznek az Irányító Rendszer információs mintáival, hogy a rezgésük megsokszorozódik, ezért a kombinálódás után - ami szintén fénysebességen történik – a kapcsolatot felvevő beszélgető partner hangján érkezik vissza, ha a számítógép mikrofonnal és hangerősítővel el van látva, amelyeknek fullerénezett rétegébe vonzódnak a jelek.

A kérdés és a válasz egybemosódásának elkerülése végett egy 2mm keresztmetszetű ellenállást kell beiktatni, ez egy ugyanolyan méretű tükörsima acéllemez, mint a hajlékony lemezünk. A hajlékony lemez fullerrénnel bekent oldala magára vonzza, ezért nem kell ragasztani, csak ráhelyezni. Mivel a számítógép minden bonyolult problémát fénysebességen old meg, és a kérdezés pillanatában már ott lenne a válasz, ezért kell a kettőt szinkronba hozni.

Amikor az Univerzum Irányító Rendszerének információs hálózatában lévő mintákat a fénysebesség erejével lökik meg a kvantum számítógépből érkező minták, dupla fénysebességgel azonnali kreatív mintakombinálódások jönnek létre, teljesen önállóan. Az energia szintnek megfelelő, odapasszoló összes információ ilyen módon előhívható. A kvantum számítógépbe való visszaáramlás fénysebességen megy végbe, mert visszafelé már nincs ütközés. Ha megalkotják az első kvantum számítógépet, ily módon az Univerzumban fellelhető összes információ előhívható.

A jelenleg használatos számítógépek, azért nem képesek erre, mert a szilícium használata felesleges, és mivel nem is atomos formában van jelen, sok időt vesz igénybe, amíg a mágneshez ér, ami szintén nem egyetlen atom, ezért az információnak végig kell haladnia az összes atomon, mire elér egy gluon gömböcskére. Ha a processzorba csak egyetlen mágnes vasércből származó atomot helyezünk, fénysebességen fognak száguldozni az információs minták, amely már kompatibilis lesz az Irányító Rendszerrel.

A másik oka a lassúságnak, hogy a jeleket digitalizálják, ezért először újra gondolati mintákká kell alakulnia, amely körülmény szintén jelentős lassulást hoz létre.

Másik nagy hiba, hogy mivel parancs fájlokat használnak, a kombinációk, csak ezek szerint mennek végbe, és csak az internetes hálózatba beléptetett fájlok jelennek meg, a lassú információ áramlás pedig nem kompatibilis az Univerzum Irányító Rendszerének információs sebességével.

A kvantum számítógépek képesek az összes gondolatunk szerint dolgozni, vagyis, ha mikrofonba mondjuk, vagy begépeljük a kívánságunkat, a válasz azonnal érkezik, legyen az bonyolult matematikai művelet, vagy egy robottechnika pontos megvalósítása.

A hajlékony lemez 52/perc, történő forgatása biztosítja, hogy a hang jeleket a hangsebességen tudja fogadni, a fullerén réteg biztosítja a gyors bevonzódást. Egy másik fullerénezett, hajlékony lemezt forgatás nélkül a szöveges fájlok bevitelére használunk, ilyenkor visszafelé is szöveges válaszokat kapunk.

A forgó fullerénnel bekent lemezre mikrofon segítségével rá kell mondani a saját nyelv á b c – ét, a nem forgóra pedig, be kell gépeli, csupán ennyi adat szükséges, hogy a gondolati minták azonosítani tudják milyen nyelven fog történni a kommunikáció. Az adat felvitele után fixírsós rögzítést alkalmazunk, huszonnégy órás száradási idő elteltével, ezüst kloridos bevonat következik. Ez is huszonnégy órát szárad, majd ezt követően indulhat az információkkal végzett szárnyalás.

Ezzel a módszerrel megvalósítható a legnagyobb gyorsaságot elérő, szuper számítás technika, a megvalósításnál jelentkező esetleges problémák gyors megoldásában, kérjék az Univerzum Irányító Rendszerének segítségét.

A vudu titka

Az információs hálózatból a nagy érzelmi töltéssel küldött elektron minták képekkel együtt kikerülnek a vuduzást végző egyén hálózatából. A gonosz célú, vuduzást végző személy olyan erőssé fokozza az érzelmeit, hogy az elektron minták energia szintjei megsokszorozódnak. A célszemélyre irányítja minden figyelmét, és a megrontani kívánt szerencsétlen ember képével társítja az információt, ezért az a hálózatból kikerülve gyorsan oda is talál. Ha a vudu babán felfokozott érzelmi állapotban aljas célból, különböző jelképes szurkálásokat, vágásokat hajt végre, ezek információs elektron mintaként szintén odajutnak, ebben az esetben is óriási energiaszint emelkedés történik a mintákban. A megnövekedett energiájú elektronok olyan erővel csapódnak a célszemély testébe, hogy rendellenes szövet burjánzásokat, daganatokat, rendszerhiba okozta betegségeket, ájulást, mivel az agyi erek elzáródását is kiválthatja, végezetül halált okozhat. A másik következménye az energia szint egy helyre koncentráltságának, hogy a test többi részén energia szint csökkenés következik be, amely erőtlenné, önbizalom hiányossá, sikertelenné teszi mindazokat, akiket éppen vuduznak.

Az Univerzum Irányító Rendszerétől tudom, hogy Magyarországon is, és szerte a világban nagyon sok ember halálát okozták, ezek az alattomos emberek. Jelenleg is sokan mesterkednek a számukra valamilyen okból nem kívánatos személyek eltüntetésében. Büntetendő cselekménnyé kellene emelni, azonnali hatállyal, mert a gátlástalanok nem riadnak vissza egy másik ember tönkretételétől, főleg úgy, ha nem jár érte semmilyen büntetés, mivel nincs lelkiismeretük.

Kiegészítés a napenergia tükrökkel való lejuttatása témaköréhez

 

A műhold rendszerű tükrökről a kisugárzott fotonok a földre keleten és nyugaton egy – egy 5m átmérőjű hő edzett, szélvédő üvegből készült, félgömb alakú homorú lencsére érkeznek. Pontosan szembe kell helyezni a föld körüli pályára állított tükrökkel, hogy amikor keleti félgömb sötét, akkor a nyugaton elhelyezett tükörről kapja a fotonokat a gyűjtő lencse, és fordítva.

A fotonok a homorú lencsébe olyan hatalmas energiával csapódnak, hogy a plazma újra szerkezetet vesz fel, fotonok keletkeznek, amelyek ebben a pillanatban újra tömeget is nyernek. A fotonok egymáshoz ütköző oldalain gluonok keletkeznek, amelyek kvark mintázatuk szerint szét is hasadnak, vagyis elektronokká válnak. Ezek a nagy energiájú elektronok kerülnek a korábbi részben már részletesen ismertetett áramtárolóba, ahonnan szétosztható vezetékekre.

Hő – fájdalom – időérzékelés tudati szinten

A bőrben lévő hő érzékelő receptorokban a hideg hatására az elektronok energia szintjei lecsökkennek, és a gluon gömbre a csökkent energiával érkező elektronok kisebb energiával csapódnak be, és a minták jellegzetes formát öltenek. A hideg érzetet a csökkent energia szint alakítja ki, és mindegyik fokozatnak megvan a jellegzetes elektron mintája, a gluon gömbön egymás felett foglalják el a hőérzetnek megfelelő helyüket.

A meleg hatására az elektronok a hőmérsékleti fokozatoknak megfelelő nagyságú erővel csapódnak a gluon gömböcskére, és minél magasabb hőmérséklet éri a hő receptorokat, annál nagyobb erővel csapódnak a gluon gömb megfelelő helyére, jellegzetes mintázatot létrehozva.

A fájdalomérzés úgy keletkezik, hogy a szervezetet ért fizikai behatások emelik az elektronok energia szintjeit. Minden egyes szervezetet terhelő ingernek jellegzetes energia szintje van, amelyek a fájdalom receptorok elektronjainak energia szintjeit arányosan növelik. Minél nagyobb mértékben emelik meg, annál nagyobb energián történik az elektronok becsapódása a gluon gömbök felületén, és minden fájdalom érzet jellegzetes elektron mintát alakít. Minél nagyobb erejű a becsapódás, annál nagyobb fájdalmat érzünk. A tudat ezzel is védi a szervezetet a külvilág káros hatásaitól.

Az állatoknál, ahol csak belső hálózat van, szintén a különböző energia szinten becsapódó elektronok hozzák létre a környezetből származó ingerek érzékelését.

Az éber kómások nem érzékelnek a világból semmit, a fájdalmat, a hőmérsékletet sem, mert a tudat hálózatuk a szív jobb pitvarkamrai csomójában található gluon gömbjétől messzire távolodott, az elektron becsapódások szünetelnek. A gyógyítása egy korábbi részben már kifejtésre került.

Az időérzékelés a mozgás miatt alakult ki. A szemmozgatással a tekintetünket a tér különböző pontjára irányíthatjuk, a járással különböző helyszínekre juthatunk el, a cselekmények egymásutániságban zajlanak, a térben egyszerre nagyon sokfajta mozgás történik, mindezek sorozatainak elkülönítése az időérzet létrejöttét tette lehetővé. Ha statikus lények lennénk, nem mozogna semmink, az idő egybefolyna és állandósulna, de ettől még telne, mindenhol egyformán.

Az idő érzet meghatározója a mágnesesség nagysága. Nagyobb energiaszinten gyorsabb az időérzet, kisebb energiaszinten, lassul a mozgás és az időérzetben is lassulás mutatkozik.

Attól függetlenül, hogy miként érzékelik a mozgó élőlények az időt, az egyformán halad előre az egész Univerzumban. Nincs időparadoxon, nincs idő dilatáció, hamis utakra vezet a relativitáselmélet, csak a „két lábon álló” realitás létezik, még pedig keményen. Aki nem hiszi, és mielőtt felháborodna a kendőzetlen igazságon, ingán keresztül kérjen eligazítást az Univerzum Irányító Rendszerétől.

 

Oldal: A rendellenes bolygómozgások igazi okai
Az intelligens inga rejtélye - © 2008 - 2024 - intelligensinga.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat