A zümmögő hangok előidézése – Az erősítéssel előállított nagyfrekvenciás és az erősítés nélküli, természetes nagy hangerő közötti különbség
A zümmögő hangok előidézése
Ha vihar alkalmával szélesre tárva, nyitva hagyjuk az ablakot, és csak az eső megeredése után zárjuk be, minden esetben a mágnes fonalakról eltávolodott légkört alkotó atomok bevonzódnak a helység padlószintjére, és ütközéseikkel egy időben elkezdődik az egybehangolt halk zümmögés. A tölcséres frekvencia mérővel mért érték húsz - harminc Hz közé fog esni.
Az erősítéssel előállított nagyfrekvenciás és az erősítés nélküli, természetes nagy hangerő közötti különbség
A hangok hangzásbeli különbségei a rezgésszámaikban keresendők. Erősítés alkalmával a különböző rezgéssel rezgő elektronok rezgésszámát az elérni kívánt hangerősségnek megfelelő nagyságú feszültséggel növelik. Minél nagyobb feszültséget adnak az elektronokra, annál nagyobb elektromos kisülést hoznak létre. A kisülés által megnövekszik a környező elektronok energia szintje, amelyeket a fotonok vesznek át, majd láncreakció szerűen átadják a többi elektronnak, amelyek nagyobb ütközéseket fognak produkálni, tehát emelkedik a rezgésszám. A feszültség 220 V –a való növelésével már koncertekre jellemző MHz – s nagy frekvenciás hangerő keletkezik. Nagyobb feszültségek gyakorlati alkalmazására nincs szükség, de ha mégis, a feszültség emelésével óriási hangerő is előhívható.
A természetben keletkező mágnes fonalak rezonanciájából adódó hangok ötven –hatvan Hz rezgésszámú értékeken is hatalmas hangerőt képviselnek, erősítés nélkül, mivel a mágnes fonalak rezgéséből adódnak és hatalmas területen egyszerre terjednek.
A Föld makett mágnes fonalainak rezonanciáját erősítéssel lehet csak hallani, de az erősítés során a frekvencia értéke változatlan marad. Ez azért van, mert az elektronok a mágnes fonalakat nem képesek rezegtetni, az elektromos kisülések a mágnes fonalak fotonjait, és ezeken keresztül az elektronjait látják el energia többlettel, ezért a rezgésszámuk nem változik, csak a mágnes fonalak nagyobb erővel ütődnek egymáshoz, nagyobb hangerőt keltve.
Ha az atomok zümmögését szeretnénk felerősíteni valahogyan, nagyobb hangerőt kapnánk, de a frekvencia ebben az esetben is változatlan maradna, az elektronok megnövelt energiájából kisülésre késztetett fotonok, a megnövelt energia szintjükkel csak az atomok egymáshoz való lökődését tudnák fokozni, aminek következményeként hangosabb zümmögések jönnének létre.
A rejtélyes hangzások eredetére vonatkozó bizonyítási eljárás
A légkör és víz keletkezésének bizonyítására szolgáló Föld makett a továbbiakban a hangok eredetének igazolására is kiválóan alkalmas. Az üvegkamrában a belógó kesztyű használata segítségével, a tengerek mélyedéseiben összegyűlt vizekbe, erősítők beépítését is lehetővé teszi. Az óceánokat és tengereket a kis föld mélyedéseiben összegyűlt vízkészlet miniatűr formában topográfiailag azonosan szemlélteti.
A gödröcskékben helyet foglaló vizekbe, és a föld makett felszínére erősítőket kell elhelyezni, amelyeknek rezgései az üvegkalitkán kívül lévő hangszóróra küldhetők. A hangszóróba hang jelfogót kell beépíteni. Frekvencia mérővel mérhető a hanghullámok nagy frekvenciás tartománya, amelyek ötven és hatvan Hz közé fognak esni. A frekvencia mérőnek a mutatót tartalmazó részébe egy tölcsér cső részét kell bevezetni. A tölcsér karimája egy szokványos, üvegek töltéséhez használatos átmérőjű, azonban a csöve csak két mm átmérővel rendelkezik, amelyet egy mm keresztmetszetű PVC cső ölel körbe.
Jelenleg és még kb. két héten keresztül Kanadában, Vancouverben lehet ezeket a hangokat élesben bemérni. Ha a kísérletben kierősített hangokat szeretnénk azonosítani a valódi, természetben fellépő hanghatásokkal, ezt most ebben a városban meg lehet tenni.
A fent leírt tölcséres frekvencia mérővel, a hang irányába fordítva, ez is mérhető, szintén az ötven és hatvan közötti értékeket fogja jelezni a mutató. Magnetofonra is fel kell venni, mert innét lejátszva, ugyanezek az értékek olvashatók le mérés esetén, bármikor bárki számára ellenőrizhetővé teszi a bizonyítékot.
A légköri atomok zümmögése
Valamikor tíz évvel ezelőtt, egy hirtelen kialakult vihar alkalmával történt lakásomban a következő eset. Akkoriban nagyon ijesztően hatott, de mostanra már megértettem, mi is okozta ezt a különös hanghatást, hála az Univerzum Irányító Rendszerének számomra legkedvesebb tagjának, régi jó barátnőmnek.
A borulás és a nagy erejű széllökések nagyon gyorsan viharrá fejlődtek, és a harmadik emeleti lakás ablaka csak a nagy nyomású levegő beáramlása után került bezárásra. Csendben ültünk a kicsi lányommal a szobában és örültünk, hogy bentről szemlélhetjük a sötétkék égboltot.
Egyszer, arra lettünk figyelmesek, hogy a padló szintről egyenletesen, minden irányból halk zümmögés hallható. Az ablakkal szemközti másik szobában szintén, mert az ajtó itt is mindig nyitva van, de a többi nem függőlegesen egymásba nyíló helységben csend honolt.
Kúszva, hason csúszva kerestem a hangok rejtőzködő okozóját, de sehol sem találtam. Gyermekem annyira megrémült, hogy azonnali hatállyal a nagymamájához kellet elvinnem és ott is aludt, csak másnap merészkedett hazatérni.
Arra gondoltam, hogy valami rovarféleség ciripelése, de ez csak amolyan mentő ötlet volt, mert csak sok rovar tudott volna ilyen hangot egyszerre megereszteni, az pedig lehetetlen, mivel a szobákban egy sem volt, a tüzetes átvizsgálás eredményeként mutatóban sem találtam. Mindenesetre éjszakára tárva – nyitva hagytam az ablakot, hátha reggelre az a „valami” eltávozik önként.
Mára már teljesen bizonyos vagyok abban, hogy ezt a rejtélyes, hosszan tartó, egyenletes zümmögés a mágnes fonalakról, a szélnyomó erejének hatására a légkör atomjai messzire távolodása, és felhalmozódása következményeként jött létre. Az atomok a mágnes szálak megnyúlásával messzire távolodnak a vonzásos kapcsolaton alapuló mágnes fonalakról, és a nyitott ablakon keresztül az alacsonyabb légnyomású, vagyis alacsonyabb energia szintű helységbe tömegesen bevonzódnak, a legkisebb energia szintre, vagyis a padló szintre.
A nagy számuk miatt állandóan egymással ütköznek, berezonálnak, vagyis rezegnek, egyenletes zümmögő hanghatást keltve. A vihar után, az atomok eredeti energia szintjükre kerülésével visszavonzódnak az eredeti helyükre, a mágnes fonalakra. Az atomok mágnes szálai ismételten megrövidülnek. A folytonos ütközések miatt azonban az energia szintjük állandóan gerjesztődik, ezért sokkal több időt vesz igénybe az eredeti szint elérése. Ezért tartott sokáig, még vihar után is a zümmögés, csak valamikor az éjszaka közepén szűnt meg, ekkor foglalhatták el újból a szokásos státuszukat.
Mindezeket azért közlöm, hogy senki ne ijedjen meg többé, mint azt, annak idején én is tettem!
A nagy kiterjedésű területekre eső, zúgó –búgó hangzások eredete
A népi hagyományként is jegyzett, „szélhárfaként” emlegetett hangjelenségekre az emberek már régen felfigyeltek. Nagyon helyesen rátapintottak a szél központi szerepére a hanghatás keltődésében. Az Univerzum Irányító Rendszere adta át az információt, a mágnes fonalak létezéséről és felépítéséről, és a hangjelenségek létrejöttében betöltött szerepükről.
Az erős légáramlatok a mágnes fonalakat maguk előtt nyomják, egyre jobban egymás mellé sűrűsítik, amikor a vihar hirtelen megszűnik, visszarántódnak, pontosan úgy, mintha egy hárfa húrjait összefognánk, és hirtelen elengednénk. A húrok berezonálnak, és erőteljes hangot adnak ki. A mágnes fonalakkal ugyanez történik, visszarúgnak az eredeti helyükre, erőteljes hanghatás kíséretében.
A tenger vízének atomjai szintén mágnes fonalakon nyugszanak, vihar esetén a mágnes fonalakat a szélnyomó hatása a víztömeget előre lendíti, az összes mágnes fonállal együtt. A mágnes fonalak összetömörödnek, és a vihar hirtelen lecsendesedése a fonalakat elereszti, mivel megszűnik a nyomóerő, és a víz atomokkal együtt rezonál, hatalmas csobbanó hangot kiadva.
A két hang azért különbözik egymástól, mert a légkör mágnes fonalain lévő atomok mágnes szálai megnyúlnak, és eltávolodnak a mágnes fonalaktól, a szél megszűnése után, visszavonzódnak eredeti helyükre. A tengerekben az atomok a nagy sűrűség miatt a mágnes fonalakon maradnak, ezért a mágnes fonalak együtt rezonálnak az atomokkal.
A Morgellons – szindróma, az Univerzum Irányító Rendszere tudása alapján
A fuzárium ivartalan szaporodása az emberi testben is végbemehet. A peritéciumok a kéz és lábkörmök alatt bevonzódhatnak, mivel a körmök tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a gluont, ezért magukra vonzzák. A nedvesség hatására, a peritécium, sűrűn feltekeredett micéliumait alkotó mágnes szálakon lévő genetikai állományt alkotó atomok elektronjai messzebbre távolodnak egymástól, ezért szétesnek a peritéciumot alkotó vegetáló fázisban nyugvó micélium szövedékei. Ha a lábköröm alatt vonzódott be, akkor a kézköröm felé fog terjeszkedni, ha kéz körmeiről került be, akkor a láb körmök felé fog vonzódni. Mivel a micéliumokat alkotó genetikai anyag nagyobb mágnesességgel rendelkezik, ezért folyamatosan magára vonzza a belső környezetből a növekedéséhez szükséges kvarkokat ezért folyamatosan behálózza az egész testet. A test legbelső részeiben lévő micéliumok a legöregebbek, ezek fekete színűek, kifelé haladva kék, piros, majd fehér színre váltanak. A micéliumok toxin tartalma dönti el a színféleséget, a piros a DON toxinra jellemző. A fekete már elöregedett nem termel toxint, készen áll a peritéciumos állapotba való átmenethez. A kék zearalenon, a fehér MON toxint termel.
A micéliumok növekedése okozza azt az érzést, mintha a bőr alatt valamiféle élősködő furkálná át magát. Leginkább, beteg, legyengült szervezetet tud teljesen beszőni, és halált okozni. A termelt toxinok is hozzájárulnak a szervezet pusztulásához. A halál beállta után az egész szövedék újra peritéciumos állapotba kerül, és a gazda szervezetben marad, amíg újabb testbe vonzódásra nincs lehetősége. A peritéciumokat tartalmazó élettelen testből egy temetésen jó alkalom nyílik egy másik testbe vonzódásra. A gyászoló tömegből megtalálja az energia szintjének megfelelő gazda testet, amely vonzó hatására a peritécium követ, és huszonnégy óra eltelte után a köröm alá vonzódik és elkezdődik a micéliumokkal való behálózás.
Az emberi körmöktől nagyobb gluon tartalmú az állatok patája, ezért ezekből ötször öt centiméteres kockákat szeletelünk ki, pillanatragasztóval a nagylábujjunk körmére ragasztva, elérjük, hogy megfertőzött testünkből két nap leforgása alatt az összes micélium peritéciumos állapotba kerülve, a paták szaru anyagára vonzódjon.
A fuzáriummal fertőzött liszttel a toxinjai kerülnek a szervezetbe, ilyenkor nem alakul ki micélium szövedék, mérgezési tünetek jelentkeznek. A peritéciumos fertőzések a mérgezéseken kívül, az egész szervezetet működésképtelenné teszik, mivel a gomba saját genetikai anyagát úgy építi fel, hogy felhasználja a gazda test, számára fontos genetikai anyagait.
Amy Winehause halálát a Morgellons szindróma váltotta ki, a kábítószer okozta legyengített szervezet, kitárt kapu a fuzárium gomba, peritéciumai elé. A rendszeresen kábítószereket fogyasztók, az egyik legveszélyeztetebb réteg a gombás megbetegedéssel szemben.
Az ellentétes előjelű terek szükségszerűsége, a tengerek, légkör, földfelszín porózusabb réteg állandóság fenntartásában
A negatív tér és pozitív tér energiája azonos, ellentétes előjellel, és egyforma kiterjedéssel.
Ha a kétféle tér nem tartaná egyensúlyban egymást, a Föld tengely körüli forgása a vízkészlet, a légkör, a porosabb felszíni részek a Nap felé tartó, mágnes fonalakba vonzódott atomjait a forgással megegyező irányban állandóan magukon vonszolnák. Eredményeként a medrek egyidejűleg csak kevés vizet tartanának meg, mivel a nagyobb mennyiség folytonos körfogásban lenne a Föld felszínén. A légkör állandó mozgásban lenne, mert a mágnes fonalakkal folytonosan tekergőzne, állandósult légköri viharok jellemeznék a Föld légkörét.
A felszíni porózusabb rétegek porviharokat kavarnának, a mágnes fonalakba tapadt atomjaik a Föld tengelyköri forgásával együtt csavarodnának. Mindezek a feltételek az élet kialakulását lehetetlenné tennék. A két ellentétes előjelű tér egymáson való nyugvása, megakadályozza a mágnes fonalak folyamatos tengely körüli forgással együtt való elvonszolódását, és így nyugodt, biztonságos, kiegyensúlyozott térállandóság teremtődik meg.
A Jupiter viharainak oka, az előbbiekre vezethető vissza. A Mars és Plútó szerény kis légköre nem hoz létre nagy légköri viharokat, de a porviharok gyakoriak. A folyók és óceánok sem maradhattak meg, mivel a keletkező vizet, azonnal elsodorta a bolygó tengely körüli forgása. A Merkúr, Vénusz, Szaturnusz, Uránusz Neptunusz bolygókon sem indult meg a pozitív energiatermelődés, ezért nincs negatívenergia gerjesztéssel létrejött tere, a légköri – és porviharok folytonosak.
A pozitív energia, mint feltétel a vákuum tér gerjesztésére szolgáló bizonyítási kísérlet
Egy méterszer egy méteres teflon dobozt, amelynek alján egy cm átmérőjű és tíz cm hosszú cső nyúlik le, bevonunk PVC –l. A cső egyszerre öntődik ki a dobozzal, a tökéletes légmentesség biztosítása érdekében. A kiálló csőre húzunk egy gumicsövet, amely pontosan ráilleszkedik, és egy órán keresztül szájjal szívjuk. Egy óra leforgása alatt a dobozból a fele mennyiségű levegő kiszívódik, felette megindul a vákuum tér képződés.
A doboz aljába és a tetejéről a képződő vákuum térbe belógó nyomás és hőmérőket helyezünk. A szívás megkezdésétől számítva, egy óra múlva a külső térbe nyúló skálán leolvassuk az adatokat, azt fogjuk tapasztalni, hogy a doboz aljáról kilógó hőmérő plusz tíz C○ –t és 1 atmoszférát mutat, a fenti pedig mínusz 271 C○ és 0 atmoszférát jelez.
A mérőkészülékek helyét is pontosan, még a kiöntés előtt meg kell tervezni, az estleges réseket újra teflonnal, majd olvasztott PVC –l kell lezárni.
A teflon doboz PVC rétege, még kétkomponensű szilikon ragasztóval is bevonódik.
A vákuum tér hiányának szemléltetése
Egy korábbi részben, a légáramlatok beindulásának okai és szemléltetésének lehetősége, már részletezésre került, de a mágnes fonalak jelentősége a légkör, vízkészlet, felszíni rétegek állandóságának fenntartására vonatkozó kísérlet még nem.
Ha a föld makettünkkel, amelyet a légkör és vízkészlet keletkezésének bemutatására használtunk, és a pozitív energianyeréssel elvégeztük a légáramlatok beindulásának kísérletét, a továbbiakban már csak annyi a dolgunk, hogy üvegdobozostól sötétségbe helyezzük.
Egy hét múlva azt fogjuk tapasztalni, hogy a mélyedésekben lévő vízkészlet kicsobban a gödrökből és a felszínen körkörösen mozog. A porviharok állandósulnak, a légköri mozgás felgyorsul és állandóan nagy sebességgel hordja maga előtt a kis föld felszíni részének poros rétegét.
A világítást csak a kísérlet megszemlélésének idejére szabad használni.
A Nap energia hiányában, a pozitív energia gerjesztődése elmarad, ezért nem keletkezik vákuum tér, amelynek negatív energiája egyensúlyban tartaná a pozitív teret, ezért a mágnes fonalakba mágnesesen beletapadó atomok, a kis föld tengely körüli forgásával együtt vonszolódnak, és nem jöhet létre nyugvó, sűrűségük alapján, egymásra épülő atomok alkotta víz, légkör, laza felszíni takaró.